Boldogságmese

Ez a bejegyzés nem egy meséről szól, de valójában mégis.

A hétvégén moziban jártam, megnéztem egy filmet......

Az én drága Kisfiammal, 'apa-fia' napot tartottunk és elmentünk megnézni a Grincset. Ha valaki nem ismerné Grincs történetét röviden arról szól, hogy Grincs utálja a Karácsonyt és az emberek boldogságát, ezért el akarja lopni a Karácsonyt. Azokat az ajándékokat, amiket a Mikulás kirakott már, összeszedte és ellopta. És miközben a szakadékba készült dobni az összes ajándékot, meghallotta, hogy az emberek annak ellenére, hogy az ajándékok eltűntek mégis kimentek a város főterére ünnepelni és boldogok voltak. Ez még az Ő kemény szívét is meglágyította és rájött arra, hogy a boldogság belülről fakad. És Ő is csak azért utálta a Karácsonyt, mert történt vele valami korábban, nem kapott szeretetet, és ez megkeményítette a szívét.

Hosszú idő óta az első olyan mese amit láttam, aminek igazán van mondanivalója és megfelelően is mondja el. Mindenkinek ajánlom!

Ez a remek mese elindított bennem néhány gondolatot....

Karácsonykor felértékelődik a szeretet, mindenki boldogságra vágyik, mindenki azt várja, hogy boldoggá tegyék. De a boldogság belőlünk jön. Hiába jön valaki aki boldoggá akar tenni minket, ha a lelkünk üres.

Az igazi boldogság az ha mi magunk azzá tudunk tenni másokat! Először töltsük meg a saját szívünket boldogsággal abból tudunk másoknak adni.

Azt kérdezed, hogy hogyan?

Ha van gyermeked, nem az a legnagyobb öröm ha boldognak látod? Azt nem Ő csinálja veled, hogy boldog lettél. Te magad csináltad azzal, hogy azzá tetted őt! Ha van egy szerető párod, valaki akit igazán szeretsz, nem az az igazi boldogság, ha annak látod Őt? Hát, így csináld! 

Mosolyogj rá a világra és az visszamosolyog Rád!.

A csodákat mi magunk teremtjük!

Párválasztásnál ugyan ez a helyzet. Sokszor látom, hogy ül két ember egymással szemben és várja, hogy a másik csináljon valamit. Szeresse Őt. Ott ülnek egymással szemben és mindketten várnak. Néhányan az életüket is leélik így. Várnak a másikra... Hát ne várj! Nem az ajándéktól lesz szebb a Karácsony! Hanem attól, hogy gondolsz a másikra! Hogy az eszedben jár, figyelsz rá és szereted. Egy ajándék ennek az érzésnek a kifejezése kell, hogy legyen. Ez a valódi ajándék!

A szeretet....

A fiúk azt mondják, szörnyűek a lányok, a lányok meg hogy a fiúk...

Mi lenne ha mindenki azon lenne, hogy legalább Karácsony alkalmából, maga oldja meg a helyzetet? Csak annyi kell, hogy ne arra várjunk folyton, hogy majd a másik. Majd ha Ő akkor én is. Ez elég kiszolgáltatott helyzet. És ha jobban megnézzük, eléggé boldogtalan is. Tudsz rajta változtatni. Menj hát és a számodra kedves embereknek mondd el, hogy szereted Őket! Öleld meg, puszild meg Őket! Ne várj Karácsonyig! Tedd szebbé a napjukat! És ezzel a sajátodat is. Lehet, hogy elsőre nem fogják érteni a kitörő lelkesedést, de hidd el, jól fog esni nekik!

Minden alkalmat szeretek ami kicsit is különleges de a Karácsony az ami minden rosszat felül ír. Ilyenkor nincsenek rossz dolgok valahogy ez bekapcsolja a 'minden jó' érzést, de mi lenne ha úgy döntenénk hogy mindig így érzünk? Az év 365 napjában? Mert ha jobban megnézzük mitől más? Pár lámpa meg néhány ajándék? Nem. Attól más, hogy mi így döntünk. Az igazi ajándék a minőségi idő. Ha veszünk valamilyen játékot a gyermekünknek akkor játszunk is vele. Töltsünk vele minőségi időt!  Ő valójában nem arra vágyik, hogy legyen egyel több kacatja meg ha úgy is tűnik nektek. Arra vágyik, hogy megkapja a teljes figyelmünket, csak vele foglalkozzunk. És a párunk is erre vágyik. A világ nem változik meg, nekünk kell változnunk és elérni a változást. 

Vajon, mindent megteszünk, hogy jobb legyen?

Hiszem, hogy mindenkiben ott van a jó! Csak történt vele valami, mint Grincs-el és ezért azt hiszi hogy nincs szeretet. Nem kell hogy megváltsd a világot, csak legyél egy kicsit jobb, illetve adj most egy kicsit több szeretetet a körülötted levőknek. 

Ha csak eggyel több mosolyt adsz, máris szebbé tetted a világot. Tudod befolyásolni a világ folyását, nagyon is! És nem kell hozzá túl sok. Ne várd azt, hogy majd megváltozik, változtass rajta! Az ünnepi időszak a szeretetről kell(ene) hogy szóljon, nem pedig az idegeskedésről. És ez semmi más mint egy döntés kérdése. Döntsd el.

Márpedig én jól fogom érezni magam!